Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.05.07

HARCIAS SZIÚRA BILINCS KERÜL

Képtalálat a következőre: „BILINCSelés”

     

                                       - 1 -

                        

- Pont ma mondta, hogy megöl mindenkit, aki magasabb nála!

- SZIÚ 195 CENTI!

- Akkor jó, mert ő is!

 

Véletlenül találkoztak össze ők négyen

Az Astoriánál álldogállt Harcias Sziú és Merci, épp beszélgettek. Mikor meglátta őket, Béres Zolly egyből odament hozzájuk az ismerősével, akit csak ő ismert, a többiek akkor látták először. Aztán négyen együtt mentek tovább az Uránia felé. Béres Zolly nagyon magas ismerőse, kevéssel azelőtt mondta Zollynak, hogy: "Megölök mindenkit, aki magasabb nálam!" Ezt vetette föl útközben a showman típusú Zolly, a szintén nagyon magas Sziúnak. 

Erre Sziú és a magas Idegen elkezdték egymást kemény szigorúsággal méregetni, közben egyikük sem szólalt volna meg, ők nem a szavak emberei voltak, nem úgy mint Merci és Béres Zolly, akik viszont kifejezetten szerettek beszélni, mindkettejükre el lehetett mondani, hogy akár folyamatosan is képesek voltak jártatni a szájukat. Verbálisan csak is a két utóbbi kommunikált, Merci megmondta milyen magas Sziú, ezután Zolly konstatálta, hogy akkor ebből nem lesz baj. Mentek tovább az utcán, és talán mert Sziú nagyon csúnyán tudott nézni, vagy mert amúgy is másfelé volt dolga, az Idegen férfi levált róluk, már csak a három "családtag" tartott az Uránia Mozi felé.

A moziban nem találtak rá a keresett programra, ezért ténferegni kezdtek, Béres Zolly bort akart inni, átmentek a mozival szemközti közértbe ahol vett egy rosét. Kinyitotta majd körbekínálta, Sziú ivott csak vele, Merci inkább úgy gondolta, magukra hagyja őket, elindult a Deák tér felé gyalog. A férfiak is arra mentek egy darabig, a Madách tér tájékán vettek tőle búcsút egy-egy puszival. Néhány lépés után a showman típusú Béres Zolly, még visszakiáltott Merci felé: "Megyünk megdugni a Henriettát!" 

Így kezdődött és Merci volt a legjobban meglepődve azon, hogy mi lett a folytatása, mert ő látta leginkább, hogy mennyire kedélyesen indultak neki, azt hitte jól ellesznek majd együtt. De nem, kirobbant közöttük valami pokol, amiről mindketten másként számoltak be. 

Merci később hallgathatta gyűlölködésüket, egyikük drogosnak titulálta a másikat, másikuk gyógyszerfüggőnek az egyiket, és verekedésről is gyakorta szó esett.

 

- Kirúgom a fejedet a hajad alól!

- MI VAN, BAZMEG?

 

Változatosan tudták egymást sértegetni, elvégre értelmes, okos emberek voltak, könyvet írtak illetve újságot szerkesztettek és fordítottak. Orvos illetve jogász volt mindkettejük közeli hozzátartozója, megközelítően egyidősek voltak.

Kitört köztük a háború, Béres Zolly egyből földühödött ahogy Sziú szóba került. Valójában nem is rá volt mérges, hanem egy jó sorú művész ismerősére, aki egyszer drogosan vagy unalmában telefon betyárkodott. Fölhívta Zolly anyukáját azzal, hogy őszinte részvétét szeretné kifejezni mert a fia váratlanul meghalt. Zolly anyja abban a pillanatban rosszul lett és orvost kellett hozzá hívni, valamint Zolly nővérének is oda kellett hozzá rohannia. Zollynak persze nem volt semmi baja, azonkívül hogy miután ezt megtudta, majd szétrobbant a dühtől, ennek ellenére visszafogta magát és nem bántotta a jó sorú művész ismerősét!

Aztán Sziún csattant az ostor, mert amikor már kezdett a dolog elülni, az fogta és fölelevenítette. Azt mondta viccelődve Zollynak: "FÖLHÍVOM ANYÁDAT!" Rossz vicc volt, elszabadult tőle a pokol, Zolly majdnem azon nyomban nekiment! Ellenségek lettek, onnantól kezdve haragos leveleket váltottak egymással, szídták és becsmérelték egymást, gyalázkodtak és fenyegetőztek. 

 

- Megmondtam neki: kirúgom a fejedet a hajad alól!

- Ne verekedj vele, mert a Sziú erős!

- Én meg ügyes vagyok!

 

Sziú valóban végtelenül durva tudott lenni, de ebben az esetben inkább áldozata volt egy korábbi eseménynek. Egy rossz poént sütött el, egy kicsit szemétkedni akart Zollyval, (talán irigyelte tőle, hogy neki van egy aggódó anyja).

Merci mindig előadta, hogy Sziúval megértőnek kell lenni, mert kiskorában faképnél hagyta őt az anyukája, (nemcsak őt hanem az apukáját is), összerámolt és távozott, többé rá se nézett a családjára.

Merci ezt elég gyakran elmondta, elég sok mindenkinek, és úgy is gondolta, hogy Sziú egy sérült lélek, ezért nem tud jól kapcsolatot kialakítani. Gyakran mentegette mások előtt, de mikor vele szemben volt ormótlanul durva, ő is legszívesebben pofon vágta volna!          

      

 

                                   - 2 -

 

            - "Halál Navracsicsra"!

            - Mííí? Tényleg ezt írtad?

            - IGEN!

            - Hát, ez nem lehet igaz!

 

Készenléti rendőrök vitték el, ráadásul megbilincselték, a fejét lenyomták, amikor az autóba beültették. A kihallgatásra vinnie kellett magával a számítógépét is.

Mindez azért történt, mert Sziúnak az volt a benyomása, hogy a miniszterelnök-helyettes Navracsics Tibor egy intézkedése miatt hiúsult meg számára egy színdarab írói pályázaton való részvétel, amihez pedig kifejezetten nagy reményeket fűzött. Majd az őrá annyira jellemző "meggondoltsággal" azon nyomban levelet írt neten keresztül a miniszterelnökség felé, minek következtében még aznap érte mentek a készenlétisek. 

Aztán folyton erről beszélt, annak akivel éppen találkozott. Egy-egy rendezvényen, többen is körülvették, elmondta újra és újra a történetet. Érte mentek a rendőrök, megbilincselték, vinnie kellett a gépét is, a fejét lenyomták amikor az autóba ültették, egyből kihallgatni vitték, abban a levélben azt írta még, hogy (...)

Ritkán lehetett őt azelőtt riadtnak vagy bizonytalannak látni, talán sosem, akkoriban viszont nagyon elesettnek tűnt. Volt aki boldogan elcsámcsogott a baján: Nagyseggű Vilma. Volt aki nem fűzött hozzá semmit: Laboda. Volt aki sajnálta: Merci és Barbara. Volt akit szórakoztatott, Darabos Miska például kifejezetten élvezte hallgatni, és az ármánykodó Csiga Janónak is kedvére volt a történet. Olyan is akadt, aki viszont unta már az újra és újra elmondott történetet: Nőcsábász.

Végül is lezárult az ügy, büntetésként egy időre közmunkára került. Aztán visszazökkent minden a régi kerékvágásba, Sziú olyan lett mint azelőtt, hallgataggá vált, mereven nézett el mások feje fölött, mint egy zord indián. 

 

 

 

 

 

szerző: Málnay Mónika / https://szubkulti.eoldal.hu/ 

képek: internet elérhetőségek

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.